Most épp dolgozó nő vagyok, egy vállalkozás kreatív felépítője, szerkesztője, gyakorló coach. Aztán pár perc múlva Anya vagyok, egy álmából felébredő kisfiúnak, akinek rögtön szüksége van rám, mind táplálék és szeretet ügyben (is). Aztán feleség vagyok egy hazaérkező férjnek, akit étellel és szeretettel várok, beszélgetünk a felnőtt dolgokról, amíg csak a gyermekek engedik. Aztán lánya és mindenképp barátja is vagyok Édesanyámnak, akivel beszélgetek néha telefonon, és ritkábban, de persze találkozunk is.
És még vagyok testvér, barátnő, háztartásvezető, pénzügyi menedzser, pék, szakács, szórakoztató személyzet és így tovább, lehetne folytatni.
Te milyen szerepekben tündökölsz nap mint nap?
Ezek a szerepek váltakoznak, naponta többször, és csak az a fontos, hogy ne veszítsük el a fonalat.
Ezt biztosan jó fejben tartani, de a megvalósítás annál nehezebb.
Mikor fordul elő, hogy a szerepek megkavarodnak? Elárulom, sokszor. Például, ha csak egy munkahelyi esetet veszünk. Tegyük fel, két barátnő munkatárs lesz. De nem egyenrangú módon, hanem mint beosztott és főnök. Hirtelen előáll egy eddig szokatlan szerepkör. Hogy legyél barát és alárendelt munkatárs egyben?
Elsősorban úgy, hogy tudod, hol kell meghúznod a határokat. Tehát, hogy látszódjon, melyik szerepben mik az elvárások, és meddig mehetsz. Továbbá, tudni, mikor töltöd be az egyes szerepeket. Érdemes ezeket így különválasztani.
Mikor?
Egy személyes példával is szemléltetném ezt a témát. Nekem, mint kezdő vállalkozásépítő, fontos, hogy minden nap foglalkozzak a vállalkozásommal, én-márkámmal, ezért igyekszem egy picit minden nap ehhez hozzátenni. Emellett keményen helyt kell állnom Anyaként is, hisz itt van 2 gyermek, még nem önjáróak, sok teendő van körülöttük. Ez azért néha össze tud sajnos mosódni a kettő szerep. Általában a fiam alvás ideje a kreatív alkotásé, de van, hogy később is a munka jár az eszembe és az azzal kapcsolatos teendők.
Ez szerintem természetes reakció, nehéz kikapcsolni. Ilyenkor jól jön a már sokat emlegetett optimális időgazdálkodás, amelyen belül az időzítés nagyon fontos. Tehát, ha nagyon muszáj egy-egy percet szánhatok a munkára gyerekek mellett is, de inkább célszerű különválasztani. Hisz igazán odafigyelni, csak egyszerre egy dologra lehet (még ha mi Anyukák, ezt sokszor sok dologgal is szuperül műveljük).
Elvárások és határok
Anyaként egy gondoskodó, felelősségteljes, irányító szerepben vagy a gyermekkel szemben. Ennek szellemében neveled őt és felnőtt koráig ez nem sokban változik. Furcsa lenne ezt megfordítani, vagy valami teljesen más viselkedést bevezetni. Tehát a szerepekben fontos, kitől mit várunk el, mi az ő felelőssége, hol helyezkedik el a ranglétrán. Illetve, hogy hol húzódnak ezeknek a határai. A pontos határkijelöléssel csökkenteni vagy mellőzni lehet a félreértéseket, konfliktushelyzeteket, biztonságos közeget lehet teremteni.
Te vajon kijelölöd pontosan, hol húzódnak személyes határaid?
Továbbá ha kijelölted, meg is tudod védeni őket?
Ezek mennyire láthatóak a másik számára?
Milyen személyes praktikákat tudnál bevetni ezek tisztázására?
Ha szociális kapcsolataidat rendeznéd, tisztábban látnád, hatással szeretnél lenni a másikra, átformálnád a minndenapokat, támogatásomért keress bátran!
