Szokás bevezetése. Ez egy olyan komolyan hangzó két szó. De egyébként nem tűnik nehéznek. Épp egy ilyenen munkálkodom és megosztom veled mi szükséges hozzá, hogy végig vigyem, és kialakuljon az a bizonyos szokás.

Azt mondják a szokás kialakításához szükséges idő kb 3 hét - 3/4 év közé tehető. Valószínűleg ember és szokás típus függő. Nos, az én új szokásom, nem titok, heti egy nap amikor tudatosan nem eszek húst, amit "húshagyó hétfő" névre kereszteltem. Nagyon találó ugye? Nyilván most nem az új szokásról lesz szó, hanem a hogyanról.

Nézzük a lépéseket.

Információ gyűjtés a szokásról:

Pro-kontra keresés az internet segítségével, azaz videók, cikkek, vélemények. Ismerősök beszámolója stb. 

A szokás időzítése:

Mikor és milyen lépésben integráljam az életembe. Eleinte mindenből ajánlott keveset avagy kis lépésekben kezdeni. Ezzel a módszerrel nem érzem lemondásnak. Szóval így teszek én is. Először heti egy, később majd talán több is lesz.

Ki támogat?

Mindig kell támogató. Ki van mellettem?

Mikor kezdjem?

Talán a legjobb a most. Ha mar régóta agyalsz egy új szokáson, és eddig csak halogattad, a legjobb ha nekikezdesz. Olyan úgy sem lesz, hogy tökéletes időzítés.

Kilépés a komfortzónából:

Először is ez egy kis kilépés a komfortzónánkból, hisz ez a dolog eddig nem volt életünk része, tehát új, ezért kihívás, más, változás... De mindenképp izgalmas, számomra nem lemondás, hanem új dolgokkal ismerkedés, amit a hús helyett eszem majd.

Ismerkedés a pozitív hatásokkal:

Eddig sem voltam hatalmas húsevő, de nem tudatosan hagytam el a húst néha és nem is figyeltem a testem. Na már 2 alkalom után is bizton állíthatom, megérte. Sokkal energikusabb vagyok. Ezt a pro listában is hallottam bizony, de igazán megélni kell, hogy elhidd.

A hozam:

Megérte? Ezt te döntöd el, ha úgy látod szolgál téged, jó neked, akár a családodnak is, akkor szuper kezdeményezés volt részedről. Tarts ki mellette, "tartsd meg jó szokásod"!

Egy szokás bevezetése vagy egy szokás leépítése, átformálása nem egyszerű, kihívást jelent és mindig egy komfortzóna elhagyást eredményez. Ha egyedül úgy érzed már nem megy, keress meg és a támogató részben számíthatsz rám (is).

Life Coaching by Bea

www.lifecoachingbybea.hu

Vajon tudod, hol húzódnak személyes határaid? Pontosan kijelölöd őket és ez más által is jól látható? 

Az ember előre elképzeli sokszor a lehetséges kimeneteleket, természetesen általában negatív irányban. Pedig ha nem jós az emberfia, ezt ritkán kellene előre tudnia. A félelem van ezek mögött. Félelem a reakcióktól. Hogy lesz a jövőben, ha ezt vagy azt válaszolom?

Tulajdonképpen itt lenne fontos tisztázni, hogy meg tudom védeni a saját gondolataimat, tetteimet, azért felelősséget vállalok. Minden amit mondok, cselekszem, összhangban van velem, ami én vagyok.

Kicsit csukd be a szemed, képzeld magad elé és játszd el! Hogyan tudnál pontos határvonalat húzni? Milyen eszközökkel tudnád a határaid megvédeni? Akár már a következő hasonló helyzetben másképp tudnál reagálni?

Egy kis gyakorlat:

Ha továbbra is szeretnél olvasni a gondolataimban, vagy elakadásoddal hozzám fordulnál, kövess Facebookon /Instagramon. 

Azt előre bocsátom, a jó időgazdálkodásba bizony energiát kell fektetni, szokásokat kell kialakítani és egy napirendet megfogalmazni, anélkül nem fog menni. És csapjunk is bele, tehát elsősorban egy megfelelő hozzáállás fog kelleni.

1. Hozzáállás

2. Időzítés 

3. Priorizálás

4. Elengedés

+1 Segítség kérés vagy delegálás

Te hogyan priorizálsz?

Nekem van egy szuper praktikám. 

Csinálj egy listát a teendőkről, akár fejben, és rangsorold az alábbiak szerint:

Hogyan is van ez? 

Neked mi a fontos egy átlagos napon? És mi az ami sürgős? 

Ha érdekel a coaching és szeretnéd megtudni, mit hozhatsz ki magadból, várlak szeretettel!

Jelentkezni az alábbi linken tudsz:

https://www.lifecoachingbybea.hu/kapcsolat/

Örülök, hogy újra itt vagy és engem olvasol, már megéri írni. Éppen mindkét gyermek alszik, amikor ezt a cikket elkezdem írni, ami NAGYON ritka, kiemelve nagybetűvel.

Az ilyen alkalmakon kapni kell. Azt ajánlanám, inkább magaddal foglalkozz, ezekben a pillanatokban. Tehát, első gondolatom, hogy házimunkát nem a gyermek alvásidejében végzek, hanem amikor fenn van. Így ilyenkor jut időm a nekem fontos, fejlesztő, szórakoztató avagy pihentető, összességében feltöltődést biztosító dolgokra. Ezt nevezzük talán én időnek.

Ez mindenkinek jár. Tényleg, Anyukáknak (vagy aki gyermekkel van otthon) főleg. Miért?

Gondolom erről már sokszor olvastál, és igen, a válasz többnyire az, hogy feltöltődjek. Képzeld el, hogy egy elem vagy, aki merül, néha majdnem teljesen lemerül, de ha töltesz rajta, akkor újra szolgálatban állhat. Ha folyamatosan foglalkozol a töltésével, akkor azt a várt szintet is tudja nyújtani, amire szükséged van. Hogy jobb hangulatod, kedved legyen. Energikus maradj. Őszintén jól érezd magad a bőrödben. Újult erővel folytasd a napot. Türelmes tudj maradni. Ezáltal többet adhass.

Na de elkalandoztam kicsit az én idővel. 

Tehát képzeljük el, hogy otthon vagy két pici gyermekkel, nincs ovi, nincs bölcsi, nincs otthon a társad. De az élet nem áll meg, továbbra is helyt kell állni.

Ígértem tippeket hogyan és hova iktass be 5-10 perceket, ha egy mozgalmas nyári napon, amikor mindkét gyermeked otthon és a párod dolgozik, szinte csak túl szeretnél élni. 

Már írtam egy gondolatot, az időzítéssel kapcsolatban, azaz hogy, használd ki a gyermek alvás idejét. Ez persze nem egy nagy titok.

Használd ki továbbá a önálló játszós időket. Ha csak egy picit is leköti magát a gyerek, máris tevékenykedhetsz. Még sokszor szerintem érti is a gyermek, hogy most Anyának, Apának dolga van, és látom tesz-vesz, hát így mindenki csinál éppen valamit. Ugyanígy le lehet ülni egy picit, meginni egy kávét a kanapén, de ez lehet esélyesebb egy alvásidőben. 

Aztán nagyon jól lehet babakocsi tologatás közben hasznoskodni, pl tananyagot hallgathatsz. Ezt vezetés közben is megteheted kihangositoval, így az utazás is hasznossá válhat.

Vannak teendők amit gyerekekkel együtt is végezhetsz. Például ruha mosása, szárítása, teregetés, főzés, mosogatógép kiszedés, bepakolás. Ezalatt egy nagyobb gyermekkel még (jelen 4 évesemre gondolok) beszélgetni is tudok.

Azért az a biztos, hogy ne egy ilyen időszakban próbáljuk megváltani a világot és a régóta halasztott teendőket bepótolni. Azok ráérnek majd egy alkalmasabb időszakban. Illetve, ne akarj mindent egy nap alatt megcsinálni. Tehát ami talán még az időzítésnél is fontosabb, a priorizálás. Mi a fontos és/vagy sürgős? 

Van erre egy jó gyakorlatom. Ezzel folytatjuk.

Ha tetszett a blog bejegyzés, oszd meg másokkal is, illetve kövess Facebookon (ide kattintva)!

Amennyiben konzultálnál, az alábbi linken találod elérhetőségeimet!

Igen, elengedni nehéz. Sokmindent. Szokást, berögződést, hozott mintákat.

Maximalizmus, megfelelési kényszer, legyek/legyen minden tökéletes, mindig erős is maradjak és sorolhatnám. Ezek mind akadályok, hogy megélhessük a szabadságot. Saját magunk által generált akadályok.

Az elengedés vagy másképp fogalmazva, felülírás, ugyancsak rajtad múlik. A jó időgazdálkodáshoz kell ez is. 

Az utóbbi blog bejegyzésemben ezzel köszöntem el. Az épp említett példa az volt, hogy ha épp annyira sok a teendő és a fontossági sorrend mást kíván meg, ott hagyhatom-e másnap reggelig a szennyest, mosogatnivalót. Hát persze! Csakhogy értse mindenki, nálunk nincs kosz (minimális), és a lakás sem mászik el. Az 1 éves kisfiam is mászkál fel alá, de nem lesz szürke a ruhája, lába. Rend is van. Egyszerűen van, hogy egy nap nem sikerül minden a tervek szerint. Nem jut idő mindenre, hisz akkor egy nap nem 24 órából kellene hogy álljon. De ezzel kell megelégednünk, maradjunk a realitások talaján.

Neked milyen érzés ha jól osztod be az idődet?

Van, hogy ehhez valamit el kell engedned?

Én ma a bevásárlást és a délelőtti sétát egyszerre oldottam meg, időt és stresszt spórolva. Hogyan?Elvittem a kisfiamat a szokásos reggeli körre, és közben online megrendeltem a hiánycikkeket itthonra. Win-Win.

Amikor még csak tanakodtam, hogyan lenne a legjobb, elővettem egy jó kis coaching eszközt, a tetralemmát: bevásárlás vagy séta. Hmm? Egyik vagy a másik, vagy mindkettő vagy egyiksem. Ebből választottam, és a hogyan pedig rajtad múlik.

Ha ilyen és ehhez hasonló szuper eszközöket szeretnél megismerni, kövess itt és/ vagy facebookon illetve kérj konzultációt!

www.lifecoachingbybea.hu

Ez nagyon igaz. Habár kezdetben nem volt könnyű elfogadnom. Amikor az első gyermekem megszületett, igazi káosz volt az életemben. Lassan adaptálódtam a helyzethez, hisz minden új volt. Megváltozott az életem, belecsöppentem egy új élethelyzetbe. De innen már nem volt visszaút, nekem is változnom kell/ kellett.

Az emberek félnek az újtól, a változástól és ezért nem mernek belevágni. Szeretik a biztonságot, a megszokottat. Ebből úgy lehet kitörni, hogy a fókuszt áthelyezed, a célodat megformálod, kimondod (leírod), beleéled magad és jééé máris lesz motivációd is. Persze nem rögtön jön minden, ez egy folyamat.

Tehát újra kell tervezni, át kellene formálni az egyes életterületeket. Napirendet kell létrehozni, ami elsőkörben a babáról szól, de aztán rugalmasodik, és kerül bele a te vágyaidból is egyre több. Erre mondom azt, hogy rugalmas rutin. Az elején nagyon zokon vettem, amikor valaki a babás sztorijaim közben azt kérdezte, van napirendem? Miiii? Ez olyan érzés volt számomra, mintha ellenőrzés alá vettek volna, és kicsit kelepcében éreztem magam, aki csak azt válaszolhatná, hogy igen van. Nyílván nem volt..

Most már tudom és hidd el nekem, kell a napirend. Ha másképp fogalmazunk, coaching oldalról, akkor napi célok kellenek. Hisz, cél nélkül bolyongani nem jó érzés.

Volt már olyan napod, amikor nem volt célod?

Fura, ugye? Nekem legalábbis ez a meglátásom. Szóval gyermekkel vagy a nélkül is jó, ha van egy napi rutin, amit követhetsz. Nagyjából legyen meg, mikor mit csinálsz/tok.

Ébredés, reggeli, közös játszás, kisebbik altatása, aztán "kreatív" foglalkozás a nagyobbal... Ez utolsó lehet gyurma, festés, de ha épp nincs meleg étel otthon, akkor közös főzés stb. Ezek csak példák. Kezeld rugalmasan, azaz néha eltérhetsz tőle, el is kell. Aki ismeri Murphyt, tudja, miről beszélek.

Fejben legyen mindig valami elképzelés az adott napról, de ha leírod, az lehet még jobb.

Ha szeretnéd a gondolataimat továbbra is olvasni, és úgy látod másnak is tetszene, oszd meg és kövess! Köszönöm!

Avagy jelentkezz elakadásoddal konzultációra!

www.lifecoachingbybea.hu

Egy igen egyszerű példával szemléltetném ezt a témát. 

Hova került a fókusz?

Ugyan a jó tündér csak a mesében létezik, igenis mindenkinek lehet a valóságban is egy jó tündér az életében, vagy akár több, aki örömmel támogat, nyújt segítséget különböző helyzetekben. 

Amikor tanulásra adtam a fejem az épp 5 hónapos babám mellett, kellett hogy tudjam támogatnak, és a családom mellettem van ebben a kihívásban. A férjem, lányom és a fiam is fontos résztvevői a sikernek. A fiam szerencsére egy nyugodt baba, így éreztem, működni fog ez a dolog. Ezzel az gondolattal vágtam bele. Ebben az esetben nyilván az ő vérmérséklete sem egy utolsó szempont, de sok múlt rajtam is.

Igen, rajtam. Ugyanis nem mindig siet a segítségünkre valaki, mint az említett jó tündér, az ölünkbe sem pottyan általában minden. Tehát kértem is segítséget ha kellett. És kérek is, mert szabad.

Mit gondolnak ezért rólam? Vajon kellemetlen? Nem hiszem, hogy aggódnom kellene. Utólag mindig jó döntésnek bizonyult. 

Te kértél már segítséget amikor rászorultál?

Mit tapasztaltál, amikor legutóbb segítséget kértél?

Ha tőled kérnek segítséget, te mit gondolsz akkor? 

És ha már segítseg kérésről beszélünk, azt is fontos megemlíteni, hogy a feladatokat megosztani is ér. Jön ismét a metafora, hogy két lovat nem ülünk meg egyszerre vagy többet. Szerintem nem egyedül kell megváltani a világot. 

Téged ki támogat célod elérésében?  

Kövess Facebookon és/ vagy Instagramon további tartalmakért.